Népzene hallik a sátorok árnya felől. Vörös ívű
lángok az égig is érnek. Az őz-szemek óvatos, őrző
révületében a tűz buzog. Ősi hitét ezer, apró
füstalak által a nép tudatába emészti. A sámán
nyárt sirató dala szívbe maró. Totem állatok érző
lénye les őrszemül. Áldoz a fény. Korom-égen a titkos
énekek ím, elenyésznek. Emészti a szép, ködös-ízű,
égbeli szél a sok illatot. Érleli lágyan a nősző
fű karimás levelét. Idején kese, éjjeli vadló
tűnt fel az ében-idő talaján. Szeme ég, noha ágán
szíve zugának a biztosan-áldozat illati-vérző
bélyege. Átmegy a tűz melegén, igaz Úr keze gyilkos.
Nem udom, olvastad-e az Álomfogók könyvsoozatot. Életm első olyan könyevolt, ami miatt vártam az estét, hogy elmehessek végre az ágyamba és belebjhassak a világba, amit a köny kínál nekm. Mrtot biztonságbanéreztem magam. Olyan hangulatot, amit akkor, mikor előör olvastam et a történtet azóta - bármit vttem is a kezembe - nem éreztem. Mostanáig. A versedb volt valami, ami eszembe juttatta ezt az érzést. Köszönöm!
VálaszTörlésNagyon szépen köszönöm, örülök, ha ilyen hatással volt rád. A könyveket pedig nem olvastam, de amint lesz időm nekidurálom magam, köszi a tippért! ;) :)
VálaszTörlésfelesleges...az, azt hiszem, csak 12-13 éves fejjel élvezhető :D de majd a gyerekeid ;)
TörlésNem baj az, mindenevő vagyok ha olvasástól van szó.... :):).
Törlés