2013. 05. 03.

Nyugtalanító nyugalom


Legyen sötét és füst és tompaság,
ezt kérted és én megadom.
Szíveinkben nincs más, csak csonkaság,
belőled is csak ezt kapom.

Most nem izzanak köztünk a csaták,
az ablakot nyitva hagyod.
Nem hallatszanak részeg balladák,
az éj magába fogadott.

Félelmetes, néma a puhaság.
Félsz tőle,de  letagadod.
Most már elkezdődhet a bujaság,
vágyaidat belém rakod.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése