Rózsa akvarell ég ,türkiz-tempera tenger;
sújtó a meleg lég, hajam a szélben kender.
Alacsonyan köröznek a fényes szárnyú fecskék,
fojtott morajlás hallik, s ruhám nefelejcs-kék.
Sok kóválygó emlék,a szél lassan port seper;
felborult kempingszék üres udvaron hever.
Zümmögő szentjánosbogarak, igazán hetykék,
ragyognak a szürkeségben. Elbújtak a lepkék!
Békák karattyolnak, messze gólya kelepel,
a földön sok ezer harcos hangya menetel.
Vihar előtt nincs is csend, csak ezt mondják a gyengék
Arcomba falevelek vágnak, úgy, mint a pengék.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése