2013. 04. 25.

Az alkonyban ülni


Rózsaszín cseresznyefák alatt
édes lonc illata lengedez.
Langymeleg betonon mezítelen talppal
tört rám naiv nyár konyak ízű ihlete.

Korai csillagoknak hanyatt
elnyújtózó füvek tengere.
Kesernyésen, szemben a lenyugvó nappal
méz-vörös égbolt gerjesztő lehelete.

Távoli tücskök dala fakadt
megfejthetetlen e népzene.
Elbágyadtan, hajamban gyümölcs-illattal
remélem, vigyáz rám is valaki szeme.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése