2013. 07. 15.

Western

Kinézek a tájra, szalmasárga a vidék,
kólás poharamban semmivé olvad a jég.

Puskapor szag, sült kukoricacső,
éhes cowboy prérikutyára lő
Forró a nap, híggá olvadt a táj,
kán kán táncos nőnek a térde fáj.
Kartondoboz-házak, ördögszekér,
a seriff egy pofa sörre betér
bárba, ahol lóg az ablaktábla,
az örömlányoknak kint a lába.
Tetovált banditák párbajoznak,
fegyverropogásból áll a holnap
nekik. Eső nagyon ritkán esik.
Kislány a vadvirágokat szedi.
Távol indiánok füstjeleznek,
sült hús illata van a szeleknek.
Vörös vadrózsa nyílik a kertben,
megállt az idő egy régi percben.
Farkas üvölti a Holdat este,
különös hely, vadnyugati western.

Kinézek a tájra, szalmasárga a vidék,
kólás poharamban semmivé olvad a jég.

2 megjegyzés:

  1. furcsa kis vers. Valahogy azt a hangulatot idézi fel bennem, amikor tavasz végén kiültünk egyik este társasjátékozni néhány öregdiákkal a suli udvarára. Vadnyugatos társasjáték volt :)

    VálaszTörlés
  2. Köszönöm a véleményt!:) Az ah őség ment az agyamra, annak a szüleménye ez :).

    VálaszTörlés